A jelen Tájékoztató az East-Audit Zrt. tevékenysége során birtokába jutott természetes személyek személyes adatainak kezelésére vonatkozó tájékoztatást szolgálja.

A tájékoztatóban foglaltak a nem természetes személyekre vonatkozó adatok tekintetében nem alkalmazhatók.

Adatkezelési tájékoztató letöltése

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a kialakult helyzetre való tekintettel a mai naptól kezdődően a munkavégzés otthonról történik cégünknél, ami előreláthatólag 2020. április 1-jéig tart.

Ebben az időszakban is zavartalanul zajlanak a szolgáltatásaink, kollégáink a megszokott időben, és a megszokott mobiltelefonos, illetve e-mail-es elérhetőségeken rendelkezésre állnak. A következő két hétben irodánk ideiglenesen zárva tart, ezért személyes ügyintézésre nincs lehetőség.

A könyvvizsgálathoz szükséges dokumentumokat továbbra is a webes felhőszolgáltatás felületére szíveskedjenek feltölteni.

Megértésüket köszönjük!

Üdvözlettel,

East-Audit Zrt.

Nagy érdeklődéssel és figyelemmel olvassuk a Kamarai Honlap felületén megjelenő szakmai írásokat, amelyeket szükség esetén alkalmazunk a mindennapi munkánk során. Számunkra hasznosak és értékesek a publikáló kollégák probléma-felvetései és az azokra adott válaszok egyaránt.

Mindezek alapján szeretnénk jelezni, hogy a következő címen ( https://www.mkvkok.hu/a-szamviteli-torveny-2016-evi-valtozasai-az-evkozi-modositas-tukreben-2-resz ) megjelent szakmai cikkben az osztalékelőleg kifizetéssel kapcsolatos részek a hatályos Polgári Törvénykönyvet (a továbbiakban: Ptk.) érintő változások folytán már nem alkalmazhatóak és nem érvényesek.

Kifogásolt részlet:

„A Ptk. 2016 -tól hatályos előírásai úgy módosultak, hogy a közbenső mérleg alapján fizetett osztalékelőleg esetén a tárgyévi adózott eredmény nem vehető figyelembe az osztalékelőleg összegének megállapítása során. Ez azonban nincs összhangban a számviteli törvény osztalékelőleg fizetési korlátjára vonatkozó előírásával. Mivel az osztalékelőleg fizetésére a Ptk. szabályai alapján kerül sor, ezért a tárgyévi adózott eredmény osztalékelőlegként való kifizetése során a fenti ellentmondásból származó estleges kockázatokkal számolni kell. [Ptk. 3:186.  §, 3:263.  §, Szt. 39. § (4)]”

Hatályos Ptk. releváns rendelkezései

3:186. § [Az osztalékelőleg]

(1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

1. a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
2. b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
3. c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

(2) Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

(3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

3:263. § [Osztalékelőleg]

(1) A közgyűlés vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

1. a) a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
2. b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
3. c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.

(2) Osztalékelőleg fizetéséről az igazgatóság javaslata alapján lehet határozni. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az igazgatóság javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

(3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek a társaság felhívására kötelesek visszafizetni.

Minthogy a kamarai honlapon megjelenő szakmai cikkeket széles körben alkalmazzák a kollégák szakmai iránymutatásként, ezért fontosnak tartjuk, hogy azok naprakészek és folyamatosan alkalmazhatóak legyenek.

A fentiek alapján kérjük, hogy a félreértések elkerülése végett a hivatkozott cikket a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően módosítsák.

Az igazságügyi szakértők a bíróság, az ügyészség, a rendőrség vagy más hatóság, megbízás alapján pedig bármely állampolgár és szervezet számára szakvéleményt készítenek, hogy speciális szakértelmükkel segítsék a tényállás megállapítását, valamely szakkérdés eldöntését.

Csaknem kétéves előkészítő munka után, amelyben a szakértői társadalom jelentős része is aktívan részt vett, az Országgyűlés 2016. április 26-án elfogadta az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt.

A korábbi jogalkotói gyakorlattól eltérően az igazságügyi szakértők már kezdetek kezdetén bekapcsolódhattak az előkészítő tevékenységbe. Így részt vettek a „Szakértői bizonyítás a bírósági eljárásban” tárgykört vizsgáló kúriai joggyakorlat-elemző csoport kilenchónapos munkájában, és a csaknem 400 oldalas összefoglaló véleményben sikerült is számos fontos kérdésben érvényesíteni elképzeléseiket. Az előkészítő munka során kiváló munkakapcsolat jött létre az igazságügyi tárca és a MISZK között. Ennek eredményeként születethetett meg a Problématérkép, amelyben a felek rögzítették, mely területeken van szükség a szabályozás felülvizsgálatára, megváltoztatására.

Az új jogszabály „egybefésülte”, „kódexesítette” az igazságügyi szakértőkre, intézeteikre és érdekvédelmi szervükre vonatkozó joganyagot. Korábban ugyanis az igazságügyi szakértői tevékenységről a 2005. évi XLVII. törvény, míg az igazságügyi szakértői kamaráról az 1995. évi CXIV. törvény rendelkezett.

A kódex szerkezete

A jogszabály három nagyobb kérdéscsoportra épül:

1.) az igazságügyi szakértők jogállását,
2.) az egységes kamara működését, valamint
3.) az átmeneti időszakot szabályozó rendelkezésekre.

Az igazságügyi szakértők jogállását a törvény 3–59. §-ai szabályozzák. A jogalkotó ebben a részben határozza meg az igazságügyi szakértői tevékenység fogalmát, a szakértővé válás feltételeit, a névjegyzék tartalmát, a névjegyzékből való törlésre, a szakértők képzésére és értékelésére vonatkozó szabályokat. Itt kaptak helyet az igazságügyi szakértői intézmények, intézetek és testületek jogállását részletező rendelkezések is. Külön fejezet foglalkozik a szakértő eljárásával, amely egyebek közt tartalmazza a szakértő jogait és kötelezettségeit, a kirendelés szabályait és a szakvélemény tartalmi kritériumait. Ebben a fejezetben vannak a szakértői díj és a kamarai költségátalány keretszabályai. A törvény kitér a szakértőjelölt és a mentor kapcsolatára is.

Az egységes kamara működését a törvény 60–138. §-ai szabályozzák. A jogalkotó ebben a részben határozza meg a kamarára vonatkozó általános szabályokat, a kamara feladatait és a hatósági ügyeinek eljárási szabályait. A kódex részletezi a kamarai tagság keletkezésének, megszűnésének, megszüntetésének és szüneteltetésének eseteit. Itt kaptak helyet a kamara szerveire (így a küldöttgyűlésre, az elnökségre, a bizottságokra, szakmai tagozatokra és a hivatalra) vonatkozó szabályok. Külön fejezet foglalkozik a módszertani levél kidolgozásával, elfogadásával és közzétételével. A törvény egyik legterjedelmesebb fejezete a fegyelmi eljárás szabályait részletezi (93–129. §), amelyet az etikai vétség, az etikai eljárás és a törvényességi felügyelet általános szabályai követik.

Az átmeneti időszakot a törvény 141–159. §-ai szabályozzák. Ezek a rendelkezések a törvény hatályba lépését (2016. június 15-ét) követő teendőket részletezik. Az átmeneti rendelkezések kitérnek a MISZK elnöke és elnökhelyettesei által alkotott ügyvivő testület eljárására, a területi kamarák egyesüléssel kapcsolatos feladataira, továbbá az egységes kamara 2016. szeptember 15-i alakuló ülésével összefüggő szabályokra.

A szakértői tevékenység

A kódex meghatározása szerint az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását. Az igazságügyi szakértő a szakértői tevékenységéért szakértői díjra jogosult.

Az igazságügyi szakértőnek nem csak a jogszabályi rendelkezéseket, hanem a tevékenységére irányadó szakmai szabályokat is meg kell tartania. A jogi és a szakmai előírások megtartása mellett a szakértői tevékenységet a legjobb tudása szerint is köteles végezni.

Az igazságügyi szakértői tevékenységet erre feljogosított természetes személy (igazságügyi szakértő), gazdasági társaság és szolgáltató, igazságügyi szakértői intézmény és igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület, külön jogszabályban feljogosított állami szervezet, továbbá a külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv végezhet. A szakértői tevékenység önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, társaság (szolgáltató) tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy más szerv nevében végezhető.

A kódex szerint csak akkor lehet eseti szakértőt igénybe venni, ha az adott szakterületen nincs bejegyzett igazságügyi szakértő, vagy a bejegyzett igazságügyi szakértők egyike sem tud eleget tenni a kirendelésnek, vagy az adott szakterület nem szerepel a miniszter rendeletében felsorolt szakterületek között.

A 2014. évi LXXIV. törvény szabályozza az időszaki elszámolású szolgáltatások teljesítési dátumát, melyek a törvényi előírás szerint két lépcsőben, 2015. július 1-jétől, valamint 2016. január 1-jétől változnak.

Az új főszabály szerint az áfa (számla) teljesítési időpontja az időszaki elszámolású szolgáltatások esetében nem a számla fizetési határideje lesz, hanem az elszámolási időszak utolsó napja.
A fent említett változást először az alábbi tevékenységet végzők esetében kell alkalmazni, 2015. július 1-jétől:
▪ könyvviteli-,
▪ könyvvizsgálói-,
▪ adótanácsadói szolgáltatás.

A számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység szakágazatba tartozik:
– az üzleti vagy egyéb tranzakciók, ügyletek, bizonylatok nyilvántartása
– a pénzügyi, számviteli beszámolók elkészítése vagy vizsgálata
– a beszámolók ellenőrzése, könyvvizsgálata és hitelesítése
– a személyi- és társasági jövedelemadó- és más bevallás készítése
– az adótanácsadás, az ügyfelek (nem jogi) képviselete az adóhatóság előtt
Ebbe a szakágazatba tartozik – magyar kiegészítés:
– a fizetésképtelenséggel, csőddel és felszámolással kapcsolatos szolgáltatás
– a könyvelés
– a bérszámfejtés
– az egyéb számviteli szolgáltatások

Az új szabályt akkor kell alkalmazni, ha a teljesítési időszak és a fizetési határidő is 2015. június 30-át követő napra esik.
pl. a 2015. júniusi időszakra vonatkozó havi könyvelési díj számlán – a régi szabály szerint alkalmazandóan – a fizetési határidő és a teljesítés dátuma is 2015. július 09-e lesz.
Az új szabályozás szerint a 2015. júliusi időszakra vonatkozó számlákat már úgy kell kiállítani, hogy a fizetési határidő 2015. augusztus 09-e lesz, míg a teljesítés dátuma 2015. július 31-e.

A törvényalkotó a két lépcsős bevezetéssel tesztelni kívánja a módosított számlázási szabályok alkalmazását. Ezzel magyarázható, hogy első körben a szakemberek körében kell alkalmazni.

A történeti áttekintéshez hozzátartozik, hogy a korábbi 2014. július 1-vel bevezetni kívánt szabályozás hatályba léptetését először elhalasztották 2015. január 1-i időpontra, majd az ettől lényegesen eltérő új szabályozást a könyvviteli, könyvvizsgálói, adótanácsadói szolgáltatásokra vonatkozóan 2015. július 01-től, az összes többi ide sorolandó szolgáltatás esetében pedig 2016. január 1-től kell majd alkalmazni.
A módosítást az indokolta, hogy a magyar áfa-törvény a 2008-2014. július 1-je közötti időszakban nem felelt meg a közösségi szabályozásnak, mivel a Tanács 2006/112/EK irányelv 64. cikk (1) a teljesítési időpontot egyértelműen az elszámolási időszak utolsó napjára, az időszak lejártához rendeli, ellentétben az áfa törvénnyel ami az esedékesség (fizetési határidő) napját jelölte meg az áfa teljesítés időpontjának.

Lényegében mind a számlakibocsátóra, mind a számlabefogadóra adminisztrációs többlet terheket ró az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának meghatározása.

ÁFA tv. „58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik”

Az áfa törvény 58.§-a két ügyletkörre vonatkozik:

I. ha a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg (az utólagos elszámolás a teljesítésektől függ, tehát van fizikai teljesítés)
II. ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg (függetlenek a fizikai teljesítéstől, pl. átalánydíjas szolgáltatások, bérleti díj)

Mikor kell az időszaki elszámolás szabályait alkalmazni?

▪ Ha a felek egy meghatározott naptári időszakra összevontan számolnak el és nincs az időszakra vonatkozóan a teljesítésekről külön teljesítési igazolás.
▪ Ha az elszámolási időszak hosszabb, mint 12 hónap, akkor a teljesítés dátuma a 12. hónap utolsó napja.
▪ Ha az EU-n belüli adómentes értékesítésnél az elszámolási időszak hosszabb egy naptári hónapnál, akkor a teljesítési időpont a hónap utolsó napja.
▪ Ha nemzetközi fordított adózású szolgáltatás történik, akkor az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári évnél.

A változás lényege, hogy az áfa teljesítési időpontját egy főszabály és két főszabály alóli kivétel határozza meg:

Főszabály:

ÁFA tv. „58/A. (1) Az 58. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a felek a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásról időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja”

(Pl. augusztusi díj teljesítés és az esedékesség időpontja augusztus 31-e, az egész éves, 2016. évre vonatkozó bérleti díj teljesítés és az esedékesség időpontja 2016. december 31.)

Első kivétel:
ÁFA tv. 58/A (2) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés
„a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi”

(Pl. augusztus havi díj július 24-én kiállított számla alapján augusztus 09-ig esedékes, akkor július 24-e a teljesítési időpont)

Második kivétel:
ÁFA tv. 58/A (2) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés
„b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik”.

(Pl. ha a július havi díj augusztus 09.-ig esedékes, akkor augusztus. 9-e a teljesítés időpontja. Ha azonban szeptember 06.-ig esedékes, akkor augusztus 30.-a a teljesítés időpontja)

Átmeneti szabályok:

Könyvelési, könyvvizsgálati, adótanácsadói szolgáltatásnál az olyan elszámolási vagy fizetési időszakokra kell először alkalmazni az új teljesítési szabályt, amelyeknél a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követő időpont.
A többi folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál az olyan elszámolási vagy fizetési időszakokra kell először alkalmazni, amelyeknél a fizetés esedékessége 2015. december 31-ét követő időpont.

Az alábbi egyéb teendőket érdemes áttekinteni az új teljesítési szabállyal kapcsolatban:

– az elszámolási időszak pontos definiálása, valamint a számlázásnak és esedékességnek az új áfa teljesítési szabállyal való szinkronizálása érdekében a szerződéseket módosítani kell, ugyanis nem a számla határozza meg az ügylet teljesítését és a fizetési esedékességet, hanem az adott felek között létrejött szerződés.
– Ha előrefizetés történik, akkor ezt áfát tartalmazó előlegként kell kezelni. Erről előlegszámlát kell kibocsátani, és később a tényleges teljesítés időpontjára kiállított végszámlában az előleget ki kell vezetni.

Továbbra is kivételt fognak jelenteni az új Ptk.-ban definiált közüzemi-, és az áfa törvény szerinti telekommunikációs szolgáltatások, ezeknél továbbra is érvényes marad, hogy a teljesítés dátuma a fizetési határidő napja (fizetési határidő = teljesítés dátuma).