Bevezetés a szakértői tevékenységről szóló 2016. évi XXIX. törvény rejtelmeibe

Az igazságügyi szakértők a bíróság, az ügyészség, a rendőrség vagy más hatóság, megbízás alapján pedig bármely állampolgár és szervezet számára szakvéleményt készítenek, hogy speciális szakértelmükkel segítsék a tényállás megállapítását, valamely szakkérdés eldöntését.

Csaknem kétéves előkészítő munka után, amelyben a szakértői társadalom jelentős része is aktívan részt vett, az Országgyűlés 2016. április 26-án elfogadta az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt.

A korábbi jogalkotói gyakorlattól eltérően az igazságügyi szakértők már kezdetek kezdetén bekapcsolódhattak az előkészítő tevékenységbe. Így részt vettek a „Szakértői bizonyítás a bírósági eljárásban” tárgykört vizsgáló kúriai joggyakorlat-elemző csoport kilenchónapos munkájában, és a csaknem 400 oldalas összefoglaló véleményben sikerült is számos fontos kérdésben érvényesíteni elképzeléseiket. Az előkészítő munka során kiváló munkakapcsolat jött létre az igazságügyi tárca és a MISZK között. Ennek eredményeként születethetett meg a Problématérkép, amelyben a felek rögzítették, mely területeken van szükség a szabályozás felülvizsgálatára, megváltoztatására.

Az új jogszabály „egybefésülte”, „kódexesítette” az igazságügyi szakértőkre, intézeteikre és érdekvédelmi szervükre vonatkozó joganyagot. Korábban ugyanis az igazságügyi szakértői tevékenységről a 2005. évi XLVII. törvény, míg az igazságügyi szakértői kamaráról az 1995. évi CXIV. törvény rendelkezett.

A kódex szerkezete

A jogszabály három nagyobb kérdéscsoportra épül:

1.) az igazságügyi szakértők jogállását,
2.) az egységes kamara működését, valamint
3.) az átmeneti időszakot szabályozó rendelkezésekre.

Az igazságügyi szakértők jogállását a törvény 3–59. §-ai szabályozzák. A jogalkotó ebben a részben határozza meg az igazságügyi szakértői tevékenység fogalmát, a szakértővé válás feltételeit, a névjegyzék tartalmát, a névjegyzékből való törlésre, a szakértők képzésére és értékelésére vonatkozó szabályokat. Itt kaptak helyet az igazságügyi szakértői intézmények, intézetek és testületek jogállását részletező rendelkezések is. Külön fejezet foglalkozik a szakértő eljárásával, amely egyebek közt tartalmazza a szakértő jogait és kötelezettségeit, a kirendelés szabályait és a szakvélemény tartalmi kritériumait. Ebben a fejezetben vannak a szakértői díj és a kamarai költségátalány keretszabályai. A törvény kitér a szakértőjelölt és a mentor kapcsolatára is.

Az egységes kamara működését a törvény 60–138. §-ai szabályozzák. A jogalkotó ebben a részben határozza meg a kamarára vonatkozó általános szabályokat, a kamara feladatait és a hatósági ügyeinek eljárási szabályait. A kódex részletezi a kamarai tagság keletkezésének, megszűnésének, megszüntetésének és szüneteltetésének eseteit. Itt kaptak helyet a kamara szerveire (így a küldöttgyűlésre, az elnökségre, a bizottságokra, szakmai tagozatokra és a hivatalra) vonatkozó szabályok. Külön fejezet foglalkozik a módszertani levél kidolgozásával, elfogadásával és közzétételével. A törvény egyik legterjedelmesebb fejezete a fegyelmi eljárás szabályait részletezi (93–129. §), amelyet az etikai vétség, az etikai eljárás és a törvényességi felügyelet általános szabályai követik.

Az átmeneti időszakot a törvény 141–159. §-ai szabályozzák. Ezek a rendelkezések a törvény hatályba lépését (2016. június 15-ét) követő teendőket részletezik. Az átmeneti rendelkezések kitérnek a MISZK elnöke és elnökhelyettesei által alkotott ügyvivő testület eljárására, a területi kamarák egyesüléssel kapcsolatos feladataira, továbbá az egységes kamara 2016. szeptember 15-i alakuló ülésével összefüggő szabályokra.

A szakértői tevékenység

A kódex meghatározása szerint az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását. Az igazságügyi szakértő a szakértői tevékenységéért szakértői díjra jogosult.

Az igazságügyi szakértőnek nem csak a jogszabályi rendelkezéseket, hanem a tevékenységére irányadó szakmai szabályokat is meg kell tartania. A jogi és a szakmai előírások megtartása mellett a szakértői tevékenységet a legjobb tudása szerint is köteles végezni.

Az igazságügyi szakértői tevékenységet erre feljogosított természetes személy (igazságügyi szakértő), gazdasági társaság és szolgáltató, igazságügyi szakértői intézmény és igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület, külön jogszabályban feljogosított állami szervezet, továbbá a külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv végezhet. A szakértői tevékenység önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, társaság (szolgáltató) tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy más szerv nevében végezhető.

A kódex szerint csak akkor lehet eseti szakértőt igénybe venni, ha az adott szakterületen nincs bejegyzett igazságügyi szakértő, vagy a bejegyzett igazságügyi szakértők egyike sem tud eleget tenni a kirendelésnek, vagy az adott szakterület nem szerepel a miniszter rendeletében felsorolt szakterületek között.