Észrevétel a MKVK felé

Tisztelt Szerkesztő!

Nagy érdeklődéssel és figyelemmel olvassuk a Kamarai Honlap felületén megjelenő szakmai írásokat, amelyeket szükség esetén alkalmazunk a mindennapi munkánk során. Számunkra hasznosak és értékesek a publikáló kollégák probléma-felvetései és az azokra adott válaszok egyaránt.

Mindezek alapján szeretnénk jelezni, hogy a következő címen ( https://www.mkvkok.hu/a-szamviteli-torveny-2016-evi-valtozasai-az-evkozi-modositas-tukreben-2-resz ) megjelent szakmai cikkben az osztalékelőleg kifizetéssel kapcsolatos részek a hatályos Polgári Törvénykönyvet (a továbbiakban: Ptk.) érintő változások folytán már nem alkalmazhatóak és nem érvényesek.

 

Kifogásolt részlet:

„A Ptk. 2016 -tól hatályos előírásai úgy módosultak, hogy a közbenső mérleg alapján fizetett osztalékelőleg esetén a tárgyévi adózott eredmény nem vehető figyelembe az osztalékelőleg összegének megállapítása során. Ez azonban nincs összhangban a számviteli törvény osztalékelőleg fizetési korlátjára vonatkozó előírásával. Mivel az osztalékelőleg fizetésére a Ptk. szabályai alapján kerül sor, ezért a tárgyévi adózott eredmény osztalékelőlegként való kifizetése során a fenti ellentmondásból származó estleges kockázatokkal számolni kell. [Ptk. 3:186.  §, 3:263.  §, Szt. 39. § (4)]”

Hatályos Ptk. releváns rendelkezései

3:186. § [Az osztalékelőleg]

(1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

  1. a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
  2. b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
  3. c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

(2) Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

(3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

 

3:263. § [Osztalékelőleg]

(1) A közgyűlés vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

  1. a) a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
  2. b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
  3. c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.

(2) Osztalékelőleg fizetéséről az igazgatóság javaslata alapján lehet határozni. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az igazgatóság javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

(3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek a társaság felhívására kötelesek visszafizetni.

 

Minthogy a kamarai honlapon megjelenő szakmai cikkeket széles körben alkalmazzák a kollégák szakmai iránymutatásként, ezért fontosnak tartjuk, hogy azok naprakészek és folyamatosan alkalmazhatóak legyenek.

A fentiek alapján kérjük, hogy a félreértések elkerülése végett a hivatkozott cikket a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően módosítsák.